Asztalos György: Scholtz Margit (1874-1917)

 
Scholtz Margit (1874-1917) -> dr. Tóth Miklósné Scholtz Gabriella (1876-1964)
                                          |
                                          V
                              Asztalos (Pfeiffer) Sándorné Tóth Margit (1902-1990)
                                          |
                                          V
                              Dr. Asztalos Péter (1923-1997)
                                          |
                                          V
                              Asztalos György (1952- )

Dédmamám nővére, Scholtz Margit Budán született 1874. június 24-én, Schranz János pesti lelkész keresztelte. A keresztapja Sztehlo Kornél, a nagybátyja volt (9).

Rajz-tanárnő a Deák téri evangélikus iskolában, évi 100 korona kezdő fizetéssel. Tehetséges akvarellista festő, tárlatokon is kiállított (173). Mivel a családban több képét őrizzük, érdemes ezekből egy képeskönyvet összeállítani, és emlékét ezáltal megörökíteni.

Szülei: Scholtz Gusztáv (1842-1925) akkor budavári evangélikus lelkész, a későbbi bányakerületi püspök, és Sztehlo Arabella (1849-1915) Sztehlo Arabella, Sztehlo András korábbi budai evangélikus esperes leánya.

Húga (Scholtz Gabriella) kislányának, Tóth Margitnak, az én Nagymamámnak 1902-ben ő lett a keresztanyja.

Tanulmányai:
- Gondolom, hogy a neki "házon belüli" Dísz-téri evangélikus elemi iskolába járt (6 osztály).
- Ez után 4 gimnáziumi osztály következett (Előtanulmányok: IV. oszt. G.) (654), de nem tudom, hogy hol.
- Még 2 év ipari rajziskola (Előtanulmányok: II. é. ip. r. isk) (1891-1893) (851).
- Aztán a 4 éves Képzőművészeti Akadémiát végezte (1894-1898) (653), (654).
- Egy másik forrás szerint 1894. és 1903. között a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója volt, ami akkor ugyanezen honlap szerint ezekben az években az Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde névre hallgatott (652).

A 4 éves Képzőművészeti Akadémia hallagtóinak névsorában (654) ezeket az adatokat találtam:
Scholtz, Margit(Scholcz)
született: 1874.06.24
származási hely: Budapest (Budapest, H)
vallása: evangelisch-lutherisch
szülő neve: Gusztáv
apa foglalkozása: lelkész
anyanyelve: magyar
előtanulmányok: IV. oszt. G II. é. ip. r. isk.
I. év: 1894 (I. félév)
fakultás: rajztan
osztály: rendes
II. év: 1895 (I. félév)
III. év: 1896 (I. félév)
IV. év: 1897 (I. félév)

A Budapest Deáktéri Ág. Hitv. Evang. Testvéregyházak Nép- és Polgári Iskolájának Értesítője az 1904|1905. tanévről (649) 3-7. oldalán Scholtz Margit: "Egy pár szó az iskolai rajztanításról" címmel fejti ki gondolatait. Ebben különösen ez a mondata melengette meg a szívemet, melyben saját hitéről is bizonyságot tesz:

"A természet figyelmes szemlélete számtalan szín és alakváltozat megismerésére, azok megkedvelésére, szeretetére, csodálatára vezeti a gyermeket, mely körülmény öntudatlanul közelebb hozza őt a természet szépségeinek megalkotója s fenntartójához, s mindezek által gondolkodóbb, érzőbb, nemesebb ember válik belőle."

A fent idézett értesítőből kitűnik, hogy Scholtz Margit 1903-tól hetenként 10 órában tanítja a polgári iskolai osztályokban a mértant és rajzot (649).

1914/15-ös tanév: Scholtz Margit kartársnő április 26-ig megfelelt önként vállalt kötelezettségének; de amikor édesanyja megbetegedett s ápolónőt ebben a nehéz időben nem lehetett szereznie, heti 8 óráját Ferenczy Paula okl. polg. isk. tanítónőnek adta át, aki a magyar nyelv tanítását a tanév végéig buzgósággal és szakértelemmel vezette (650).

Sajnos édesanyja halála után sem tudott már pályájára visszatérni, mert ő maga lett beteg: az 1915/16-os új iskolai évben - Scholtz Margit tanítónőnk betegsége miatt - Haitsch Ella és Dörre Klotild polgári iskolai tanítónőket alkalmaztuk.

Az 1616/17. évi értesítőben olvasható, hogy Fuchs Paula kartársnőnk december hó közepétől kezdve volt kénytelen mulasztani, hasonlóképpen Scholtz Margit is (651).

Ugyanitt (651) jelent meg nekrológja, gyászkeretben a nevével: SCHOLTZ MARGIT ✝

Kedves Margit nénink művésznő volt, nemcsak mikor festett, de minden cselekedetében. Szép lelkének gazdag tárházából előbukkantak a kincsek a rajzórán éppúgy, mint az óraközökben.

Rajztermében összegyűjtötte a volt és jelenlegi növendékek jobb rajzait, hogy buzdításul megmutassa a bátortalanoknak. A falakat képekkel díszítette, hogy ezek ihlessék a műhelyében dolgozókat. Ősszel, tavasszal garmadával hozta a hangulatos, színpompás bokrétákat, hogy örüljenek a gyermekek, élvezzék a természet csodás alkotásait és kedvvel lássanak azok megörökítéséhez. Persze nem sikerült mindig, de ő jóságos bátorítással segítette át az igyekvőket minden nehézségen. Rajongással szerette a szépművészet remekeit, hangyaszorgalommal gyűjtötte a rajzokat, hímzéseket. Ezeket is szemléltette, magyarázta a gyermekeknek s így buzdította őket a tervezésre; hogy pedig ez holt tőke ne legyen, ünnepi meghívókat, műsorokat díszíttetett. Valóságos pályázatot hirdetett, melynek sikerét biztosította a Margit néni díjul kitűzött saját festménye.

Művész volt a szunnyadó tehetségek napfényre hozásában. Akiben megcsillant a szépérzék paránya, azt a mester egész lelki odaadással felkarolta. Élesztgette az isteni szikrát, aggódó gonddal óvta, hogy el ne hamvadjon, sőt lángra lobbanjon s világítson messze körben, sokak gyönyörűségére. Boldogította a tudat, hogy növendékei közül többen értek el már neves sikert.

A rajzóra keretén kívül is mindig arra törekedett, hogy a gyermekek szerető megértésben éljenek. Gyengéden érző szívének fájt, ha egyenetlenséget látott s tapintatos, lágy modorával elsimította azt, ami bántotta fejlett szépérzékét.

Körülötte mindig szép volt minden, mert az ő hatására a lelkek harmóniában olvadtak össze s egymás gyönyörűségére cselekedtek.

Emléke világító fáklya a művészi tökéletesség, az örök fényesség felé! - fejeződik be a nekrológ (651).

Április hó 2-án újabb súlyos csapás sújtott iskolánkra; a szépséget művelő és tanító társnőnk, eperjesi Scholtz Margit hosszabb időn át tartó betegség után elhunyt (651).

Az iskolai év végén indult meg a "Bajtárs Alap" legújabb, nagyon szép mozgalma. Kedves tanítónőjük: Scholtz Margit emlékére alapítványt létesítenek, melynek kamataiból képzőművészeti pályára készülő leányt segítenek majd. Ehhez a gyűjtéshez Scholtz Gusztáv püspök úr 200 K-t adományozott, azonkívül számos volt és jelenlegi növendékünk sietett, hogy letegye áldozatát a kegyelet oltárára. Mivel azonban gyűjtésünket még nem zártuk le, elszámolásunkkal a jövő évben szolgálunk (651).

Scholtz Margitot fiatalon, 1917. április 2-án súlyos betegség vitte el, vészes vérszegénység, amit akkor még nem tudtak gyógyítani. Lépét vették ki, de az operációba belehalt (173).

Családjának Gödön szép festett kék kalotaszegi bútorai voltak (asztal, székek, ládás pad). Ezekhez kiegészítésül Scholtz Margit 1912-ben festett egy gyönyörű háromajtós szekrényt ugyanebben a stílusban SM monogrammal. Jobboldali ajtajának helyébe, amit az oroszok a háború alatt véletlenül eltüzeltek, 1968-ban Asztalos Péter egy asztalossal új ajtót csináltatott. Öcsém pedig pauszra másolta a másik oldalon lévő ajtó mintáját, és megfordítva átrajzolta az újra, majd kifestette. Asztalos István öcsém, építészmérnök, Scholtz Margit déd-unokaöccse 1968-ban mindössze 13 éves volt! Érdekes a rajztehetség előbukkanása a családfa egyes pontjain.

Hamvai szülei sírjában a Farkasréti temetőben nyugszanak.

Családtagjairól készült képeire rátérve először a feljebb jobb oldalon keresztlányáról, Tóth Margitról fénykép után - piros kötény, fehér blúz - készült portréra hívjuk fel a figyelmet. Maga Tóth Margit így emlékezett vissza a kép megfestésének történetére: "Szeretett volna természet után is, de ilyen tartós egy helyben maradáshoz túlságosan mozgékony voltam" (173).

Édesanyjáról, Sztehlo Arabelláról festett ovális keretű képét szintén feljebb a bal szélen láthatjuk, jobb oldalon pedig ugyancsak Sztehlo Arabelláról a gödi kertben készült festményt.

Végül az itt alul bemutatott grafika vagy szürkeárnyalatos festmény talán húgát, Scholtz Gabriellát ábrázolja, de nem vagyunk biztosak benne, hogy ezt a képet is Scholtz Margit készítette.

Következzen most az ígért képeskönyv! A képek keletkezési sorrendjét nem ismerjük, ezért témájuk szerint csoportosítva mutatjuk be őket.

Dalmáciai, adriai vízfestményei:

Az itt bemutatott tizenhat kép láttán megállapíthatjuk, hogy Scholtz Margit legkedvesebb témája Dalmácia és az Adria volt. A család többször nyaralt itt, Lussin-t meg Crikvenica-t hallottuk emlegetni. A 3. sor 3. helyén álló képet nem teljesen biztos, hogy ő festette.

Gödi kerti és Duna-parti képek:

A gödi kertet az "uradalmi tiszttartó" házával együtt 1907-ben vásárolták meg szülei. Ennek a háznak a részletei láthatók az alább bemutatott első 8 képen. Az utolsó két tájkép az Alsógödi Duna-parton született. Ez a kert és ház ugyancsak közel állt Scholtz Margit szívéhez.

További képek:

Tőle jobbra kedves tabáni látkép fekvő ellipszis alakú keretben. Ezt a városrészt azóta lebontották, így a festmény kortörténeti dokumentum is egyben. Az egykori Hadnagy utca van a kép előterében, háttérben jobbra az 1903-ra befejezett régi Erzsébet híd pilonja. Az utca azonosításában segítségünkre lehet Haranghy Jenő festménye vagy Weber József rézkarca

A második sorban bal oldalon: St. Gallen. Scholtz Margit 1896-ban, tehát rajztanári tanulmányai közben utazott Svájcba, noha más forrásból nincs tudomásunk erről az utazásról. A kép jobb alsó sarkába írt cím, monogram és évszám azonban egyértelmű: St. Gallen SM 96.

Az első sor végén álló vályogház, és a második sor utolsó négy képe nem biztosan Scholtz Margit alkotása.

Elveszett kép:

Valószínűleg elveszett vagy megsemmisült az a vízfestmény, amelyikről csak fényképek maradtak fenn (A régi evangélikus templom, paplak és iskola Budán a Dísz-téren):

A Dísz-téri kis templomot 1895-ben bontották le, hogy helyet adjon a Honvéd-főparancsnokság hatalmas épületének, melynek felső emeletei 1944-45-ben elpusztultak. A gyülekezet - és vele a lelkészcsalád is - átköltözött a Bécsi kapu téren felépített új templomba és parókiára. A régi kis templomot ábrázoló színes vízfestményt ekkor festhette Scholtz Margit, aki ebben az évben 21 éves volt. A képnek 2 fekete-fehér, korabeli fényképezési technikával készült másolata ismeretes:
- Az egyik: "Scholtz Margit vízfestménye - A régi evang. templom és paplak Budán - Angerer és Göschl autotípiája" szöveggel Sztehlo Kornél: Kétszáznegyven esztendő az egyház szolgálatában c. könyve 177. oldalán található.
- A másik alá nyomtatott szöveg kissé eltérő: "A budai régi templom és iskola - Scholtz Margit vízfestménye után.". Az erről a változatról készült fénykép benne van Koren Emilnek: A budavári két templom c. 1990-ben megjelent könyve 17. oldalán.
A két másolat - a bal alsó sarokban levő SM szignót is beleértve - teljesen azonos.

Az eredeti - nyilván nem fekete-fehér, hanem színes - vízfestmény hollétét sajnos nem sikerült kideríteni. A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a kép Scholtz Gusztáv nyugdíjba-menetele (1918) után az ekkor már a Bécsi kapu téren működő budavári evangélikus lelkészi hivatalban maradt. Itt pusztulhatott el Buda 1944-45-ös ostroma során. Nagyszüleink, Asztalos Sándor (1892-1978) és Tóth Margit (1902-1990) helyesnek gondolták, hogy festményről a birtokukban levő jobboldali bekeretezett képet a gyülekezetnek ajándékozzák. Ezért nagyapánk 1974-ben megjavította a keretet, és Koren Emil akkori lelkész a kép hátuljára rá is írta az adományozás tényét: "(Asztalos Sándorné adománya) 1974". Azért éppen ebben az esztendőben került erre sor, mert Koren Emil október 29-én és 30-án egy-egy előadást tartott a Várban két elődjéről, Sztehlo András (1816-1899) és Scholtz Gusztáv (1842-1925) budavári evangélikus lelkészekről.

Scholtz Margit szignói egyes képei sarkában:

Scholtz Margit csak kevés képet írt alá. A budai ev. templomot ábrázoló, elveszett kép szignóját a feljebb a kép alatt már bemutattuk. A 3. helyen álló, fekete tintával írt azonosító számot (E. XIV) a legelső helyen bemutatott dalmáciai festmény hátuljára valószínűleg maga a festőnő írta fel (a szám alá kék golyóstollal én írtam oda Scholtz Margit nevét - AGy). Tőle balra, a 2. helyen ugyanennek a képnek a sarka áll. A 4. helyen a Tabánban készült ovális festmény hátára írt szöveget, a sor végén pedig a St. Gallen-i kép sarkát látjuk.

Scholtz Margitnak a fenti gyűjteményben bemutatott képein kívül nyilván voltak további festményei, például azok, amelyekre a nekrológ (651) egyik mondata is utal: "Valóságos pályázatot hirdetett, melynek sikerét biztosította a Margit néni díjul kitűzött saját festménye". Nem tudni, megőriztek-e ezek közül néhányat a díjazottak utódai.

Hivatkozások

(9) Dr. Asztalos Péter (1923-1997): A Scholtz család - http://www.asztalosgyorgy.ingyenweb.hu/Asztalos.pet/scholtz.htm
(173) Asztalos Sándorné Tóth Margit (1902-1990): Családi arcképcsarnok - http://www.asztalosgyorgy.ingyenweb.hu/Toth.mar/csal_acs.htm
(649) A Budapest Deáktéri Ág. Hitv. Evang. Testvéregyházak Nép- és Polgári Iskolájának Értesítője az 1904|1905. tanévről- https://medit.lutheran.hu/site/konyv/2829
(650) A Budapesti Deáktéri Ág. Hitv. Evangélikus Testvéregyházak Elemi és Polg. Leányiskolájának Értesítője az 1914/15. tanévről - https://medit.lutheran.hu/site/konyv/2838
(651) A Budapesti Deáktéri Ág. Hitv. Evangélikus Testvéregyházak Elemi és Polg. Leányiskolájának Értesítője az 1916/17. tanévről - https://medit.lutheran.hu/site/konyv/2840
(652) A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói 1871-től a mai napig - http://www.doktori.mke.hu/about/hallgatoi_adatbazis.php/s
(653) MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK (1580-1918) - https://konyvtar.elte.hu/hu/leveltar/kutatas/adatbazisok/magyarorszagi-felsooktatasi-intezmenyek-1580-1918
(654) Bp Képzőművészeti Akadémia 1875-1919 - https://libraryservices.elte.hu/leveltar/databasesnew.php?ekod=92#S
(850) Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság jegyzőkönyvei - Scholtz Margit adatlapja - https://leveltar.elte.hu/nevtar/?p=tanarvizsga-adatlap&hash=U2Nob2x0eiBNYXJnaXQtLS03MzY1
(851) Iskolai értesítők, Budapest - Községi iparrajziskola, 1893 - https://adt.arcanum.com/hu/view/Budapest_B6422_B6429_1893/?pg=0&layout=s&query=Scholtz+Margit