1. Scholtz Gusztáv nemesi címere
A gödi "őstörténet" írása közben határoztam el, hogy megpróbálom összeírni mindazt, amit nekünk, a Scholtz-család lányági leszármazottainak, e férfiágon sajnos kihalt családról tudni illik.
Ez a munka időben hosszúnak ígérkezett, mert elhatározásommal kb. egy időben (1993. végén) összetalálkoztam Koren Emillel, aki elmondta, hogy hamarosan elkészül a budavári egyházközség történetének megírásával, és akkor vissza tudja majd adni azokat az írásos emlékeket, amelyeket Édesanyámtól kapott szépapámra, Scholtz Gusztáv evangélikus püspökre vonatkozólag (a kölcsönadott irtatok jegyzékét lásd a szöveg végén!). Márpedig ezek nélkül tervemet nehéznek látszott megvalósítani, hiszen ő 45 (!) évig volt budavári lelkész (is). Végül mégse vártam tovább.
Koren Emil budavári esperesként ment nyugdíjba. Azt hiszem, hogy az ő apja volt az a Koren Emil, aki abban az évben (1901-2) érettségizett Békéscsabán Áchim (Gyóni) Gézával és Szolár (Gyóni) Ferenccel együtt, amikor Édesapám elsős volt ugyanott. Nagyapja lehetett Koren Pál ottani lelkész, és a Koren-család Haan Lajos leszármazottai közé tartozik. Ebben az évben (Bajcsy) Zsilinszky Endre hatodikos, Szamek Oszkár negyedikes volt. A gimnáziumi értesítők megmaradtak.
A Scholtz-család származását anyakönyvi adatok alapján elég messzire lehet visszavezetni, amint az a mellékelt családfán látható. Első ismert ősünket ezen az ágon Scholtz Jakabnak hívták, és 1600. körül született, valószínűleg Bártfán. Fia, I.Scholtz György is ott született 1626-ban, és 1647-ben ott is nősült meg, felesége keresztneve Dorottya. Ettől kezdve további négy nemzedéken át a Scholtzok (II.György, III.György, Sámuel és János György) mind Bárfán születtek, ebben az Eperjestől északra fekvő városkában. Ott érhette őket az 1725. évi földrengés, és az 1680-ban a kurucok által okozott tűz is.
Justh Alfréd bártfai evangélikus lelkész 1898.I.27-i levele szerint (melyet Scholtz Gusztávnak írt) ott 1593. óta vezettek ugyan anyakönyveket, de az első kötet már nagyon rossz állapotban van. 1674-84. között pedig az üldöztetések korában szünetelt az anyakönyvvezetés is. Ezért Scholtz Jakabról, illetve II.Scholtz Györgyről már többet nem lehetett megállapítani. A további származási feltevések pedig okmányokkal nem igazolhatók.
Ez a helyhez kötöttség megszakadt akkor, amikor Scholtz János György 1763-ban Girálton lépett házasságra Zunderling Máriával, Zunderling János és Lány Anna Mária leányával, mert az ő fiukat, Scholtz Imrét már Girálton keresztelték 1784. decemberben, tehát házasságkötésük után 21 évvel. Girált Bártfától DK-re fekvő község, később Sáros vármegye egyik járásának székhelye lett. Azt, hogy az eddigi 6 generáció mivel foglalkozott, nem tudjuk, valószínűleg iparosemberek voltak. Az például bizonyos, hogy Scholtz Imrének Girálton nem volt ingatlana. Ez egy Sztehlo János eperjesi ügyvéd által 1914-ben írt levélből derült ki, ő volt Sztehlo Zoltán és testvérei apja.
Scholtz Imre valamikor 1836. előtt megnősült, majd özvegyen maradván, ez év június 23-án Eperjesen másodszor is megnősült, feleségül vette az akkor 27 éves, árva Weszter Amália Wilhelminát. Scholtz Imre asztalosmester volt Eperjesen, míg a menyasszony szülei az anyakönyv szerint: Néhai Weszter Dávid egykori tűgyártómester ("Nadlermeister") és néhai Nehrer Anna Mária voltak.
Weszter Amália 1809-ben született Eperjesen, szüleinek 3 lánya volt, ő volt közülük a középső.
Scholtz Imre keze munkáját két családi bútordarab örökítette meg: A Holdvilág utcai és a Deres utcai lakás szekreterje (jelenleg mindkettő Telkiben található - AGy 2005)
A Weszter család egyik oldalágából származott az a Brósz Noémi (dr. Keresztély Sándorné), akit Oszkár bácsi és Vilma néni - nem lévén saját gyermekük - örökbe fogadtak, és akkor vette fel a Scholtz nevet. A Keresztély család a II. világháború alatt Miskolcon élt, és az ostrom előtt Pestre menekült, de aztán visszaköltöztek Miskolcra. Lányuk, szintén Noémi, 1958-ban férjhez ment bizonyos Rudihoz - fényképük tanúsága szerint. Keresztély Sándor p.ü. tisztviselő volt Miskolcon. Keresztélyné 1912-ben született. 1994.nov.29-én felhívott telefonon Vilma néni sírja ügyében. A Rózsadombon, a Bimbó úton él, özvegy. Elvált lánya és két fia is Pesten él.
Scholtz Imrééknek két gyermekéről tudunk.
Azt, hogy Scholtz Emma, a későbbi Szabó Mihályné mikor született, nem tudom, de minden valószínűség szerint ő volt az idősebb, mert egy 1869-ben Eperjesen készült fényképen e házaspárnak már két 10 év körüli gyermeke látható (talán Béla és Jolán). Szabó Mihály a Zemplén megyei Klazányban volt evangélikus lelkész, a varannói járásban. Szabó Béla állítólag Budán lett volna evangélikus lelkész, de hogy hol, arról fogalmam sincs. Szabó Jolán fia, Lind Béla kereskedő lett.
Szabó Mihály és Scholtz Emma kisebbik fia, Elek, állítólag egy Wladár-birtokon volt gazdatiszt, és ránk maradt családi fényképüket egy Munkácson és Beregszászon is működő fényképész készítette.
Szabóék két fiatalabb lánya "Törökökhöz" ment férjhez, akik azonban nem voltak rokonok.
Szabó Etel Török József előbb pesti segédlelkész, majd ceglédi evangélikus lelkész felesége volt. Ezért ennek a családnak Cegléden van a családi sírboltja. Nekik három gyermekük volt.
Török Józsi bácsi Tápiószelén gazdálkodott. Török Edit néni nem ment férjhez. Török Etel Gyáros Vilmos gépészmérnökhöz ment feleségül, ők egy ideig Hollandiában éltek (Gyáros V. bácsi - azt hiszem – a Ganz-gyár ottani képviselője volt). Gyárosék mérnök fia, Pali előbb Dél-Afrikában élt, majd Londonba költözött. Lányuk, Gyáros Erzsébet Zombory László vegyészmérnök felesége volt, fiuk, ifjabb Zombory László pedig műegyetemi tanár, és jelenleg (1994-ig) a Villamosmérnöki Kar dékánja. Zombory Laci bácsi édesanyjának családját jól ismerték Nemes Bertalanék, Anyósom szülei, a Hegyaljáról.
Szabó Mihályék harmadik lánya, Emma, Török (a másik "Török" - AGy) Gyuláné volt. Az ő leszármazottaik a Csilléry-rokonok: Lányuk, Hedvig, Csilléry Dezső BSZKRT igazgató felesége volt. Török Gyula baróci (?), daróci (?), vagy bánóci (?) földbirtokos volt. Csilléry Dezső nevéhez fűződik egy tágulást lehetővé tevő sínillesztés konstrukciója. A Szabó rokonokról többet nem tudok.
Scholtz Imréék fia, Scholtz Gusztáv Adolf 1842. augusztus 1-én, Eperjesen született. Ő volt az én szépapám. Egy 1867. aug. 23-án Sztehlo János eperjesi esperes által kiállított igazolás szerint szülei evangélikus, német anyanyelvű emberek voltak. Talán ez a Sztehlo paptestvérek közötti hivatalos igazolás volt a későbbi budai megtelepedés, házasságkötés és lelkészi szolgálat egyik kiinduló pontja.
2. Petrovácz - Evangélikus templom 1990.
Ez a Sztehlo János (*1824) ugyanis öccse volt Sztehlo András akkori budavári lelkésznek, és apja a korábban említett Sztehlo János ügyvédnek, illetve fia Sztehlo János bácsszerémi esperesnek (1787-1868), akinek sírját Gyuri fiamék 1990-ben épségben megtalálták Petrovácon. (Lásd Sztehlo Kornél: "Kétszáznegyven esztendő ... " c. könyvét!)
Scholtz Gusztáv Adolf születése idején egy évig későbbi főnöke és apósa, Sztehlo András Eperjesen volt segédlelkész, a szépapámat keresztelő Schwartz Mihály mellett. Keresztanyja Kolbenhayerné (született Csorba Mária Terézia) volt, talán a másik lelkész, Kolbenhayer Mór felesége? (Ennek a Kolbenhayer Mórnak a helyére került 1846-ban lelkésznek a már említett Sztehlo János, a dédapámnak, Sztehlo Andrásnak az öccse). Keresztapját Király Mihálynak hívták, aki az anyakönyv szerint "polgári kereskedő" volt. Ugyanitt édesapja, Scholtz Imre "polgári asztalos"-ként szerepel.
Szépapám saját fogalmazású német önéletrajza (és fiának, Scholtz Oszkárnak 1942. évi kézirata) szerint, szülei eredetileg iparosnak szánták, csak első tanítójának, Gáspáry I-nak rábeszélésére (látván tanuláshoz való kedvét) taníttatták tovább. Mind az elemi iskolát, mind a 8 esztendős gimnáziumot Eperjesen végezte el. Érettségi bizonyítványa 1861. július 1-én kelt. Aláírói között szerepel két ismert név: Vandrák András és Hárslinszky Frigyes. Előbbi már Sztehlo Andrást és Jánost is tanította, utóbbi pedig 15 évvel később a szerencsétlen sorsú Asztalos Sándornak, békési nagyanyám bátyjának volt ugyanott igazgató tanára. (Lásd AP: "A békési és csabai Asztalos-Pfeiffer család emlékei" c. írását!) 1862-ben iratkozott be az eperjesi hittudományi főiskolára, és ott 1865. június 24-én kapta meg a teológiai végbizonyítványt, majd július 1-én tette le a lelkészi vizsgát Késmárkon. Az erről szóló oklevelet többek között Máday Károly tiszamelléki püspök (az egyházkerületi körpecsét dátuma: 1848) és Stenczel Hugó rector írták alá. Ez utóbbi névvel már szintén találkoztunk az Asztalos-család történetében: 1843-ban ő is aláírta ifjabb Asztalos István jogtudományi oklevelét, mint rektor Késmárkon. (E véletlen egyezések is bizonyítják, hogy milyen fontos szerepet töltött be ez a két evangélikus tanintézet a múlt, XIX. századi protestáns egyházi oktatásban.)
3. Petrovácz - JAN SZTEHLO sírja 1990-ben
Az 1858-65. években magánórák adásával is foglalkozott, és ennek köszönhetően módja nyílt az 1865/66 tanévet a jénai egyetemen tölteni: Az ottani teológiai bizonyítvány szerint 1865. okt. 20-tól 1866. május 12-ig. (Megjegyzendő, hogy 20 évvel korábban a már említett Sztehlo-testvérek is tanultak a jénai egyetemen.) A tanév során megfordult a hallei, lipcsei és berlini egyetemen is, majd Hamburg-Helgoland-Svájc felkeresése után Jénába visszatérve, ott már várta Sztehlo András hívása a budavári segédlelkészi állásra. Az időközben kitört porosz-osztrák háború miatt kalandos úton, sok baj és kellemetlenség után tért május végén haza, és e hó 27-én Székács József bányakerületi püspök (szuperintendens) avatta fel a segédlelkészi szolgálatra, és az ezzel együtt járó tanítói (III-IV. fiú-osztályban) feladatra.
Budavárban, a régi, Dísz-téri parókián szolgált 1868. januárjáig, mikor is a gölnicbányai egyházközség hívta meg szintén segédlelkésznek, Loysch Jónás lelkész mellé. Sztehlo Andrásék hét gyermeke közül a harmadik, Arabella, ezekben az években 17-19 éves serdülő leány volt.
Két év múlva, 1870. februárjában Loysch Jónás nyugdíjba ment, és ekkor a gölniciek Scholtz Gusztávot választották meg rendes lelkésznek. Félévre rá, 1870. október 18-án volt a régi budavári templomban Scholtz Gusztáv Adolf gölnicbányai lelkész és Sztehlo Arabella Laura 21 éves dobsinai születésű hajadon esküvője. Az eskető lelkész dr.Székács József szuperintendens volt. Az egyik tanú dr.Hunfalvy János egyetemi tanár lett, az Asztalos történetből ismert Hunfalvy Pál késmárki professzor öccse, a magyar tudományos földrajz megalapítója, egy ideig a budai egyház felügyelője. A Hunfalvy testvérek eredeti családi neve Hunsdorf volt. Hunfalva = Hunsdorf a Tátra alján fekvő község, Matlárháza mellett.
A Scholtz-családnak Gölnicbányán két fia született: 1871. okt. 3-án Kornél, a keresztapám, és Gusztáv (1873. febr. 23-án). Ez utóbbi azonban korán meghalt, mert nem tudok róla semmit (Scholtz Kornél: "Változások" című írásában ez olvasható: "A budaiak részben még a régi Tabáni temetőben temetkeztek - egyéves korában elhalt Guszti öcsém is ott volt eltemetve."). Mindkettőjüket még a nyugalmazott lelkész (Loysch) keresztelte. A Loysch család néhány tagjáról fénykép is maradt.
1873-ban Sztehlo András lemondott papi hivataláról, és április 27-én vejét, Scholtz Gusztávot választották meg utódjául, aki július 6-án foglalta el hivatalát, Lang Mihály (későbbi? - AGY) bpesti esperes ekkor iktatta be Sztehlo András örökébe: 45 évig volt budavári lelkész. Ez az időszak már átvezet a XX. századba.
Scholtzék következő gyermeke, Margit már Budán született 1874. június 24-én, őt Schranz János pesti lelkész keresztelte. A keresztapai tisztséget mindegyik esetben Sztehlo Kornél, az említett könyv szerzője, a fiatal mama bátyja töltötte be.
Nagyanyám, Scholtz Gabriella ("Lulu") volt Scholtz Gusztávék negyedik gyermeke: 1876.IX.22-én született, szintén Budán. Őt édesapja keresztelte a Dísz-téren. Keresztapja neki is Sztehlo Kornél volt.
Mind a négy gyereknek bizonyos Hesz Miklósné született Szentandrássy Berta volt a keresztanyja, akiről azonban nem tudok semmit, és akit például Kornél és Gusztáv keresztelőjén Sztehlo Aurélia (valószínűleg a nagyanyjuk) helyettesített Gölnicbányán. A Hess házaspárról is maradt fénykép. (A házaspár neve Hesz alakban előfordul a Mindszent, Miskolcz, Borsod megyei anyakönyvben, ahol 4 gyermekük született: Miklós *1871.05.11, Miklós Mathias *1874.02.28, Berta Irma *1877.05.29. és Gyula *1880.01.24. Az asszony, Szentandrássy Berta ugyanitt született 1850. januárban, apja Szentandrássy Antal, anyja Gömöry Jusztina volt. A dobsinai anyakönyvben be van jegyezve Gömöry Jusztina születése is *1811.09.26. Sztehlo Arabella anyját Sárkány Auréliának, az anyai nagyanyját pedig Gömöry Zsuzsánnának hívták. Gömöry Jusztina G. Zsuzsánnának 19 évvel fiatalabb húga volt. Megállapíthatjuk tehát, hogy Szentandrássy Berta a négy gyereknek nemcsak keresztanyja, hanem anyai nagyanyjuk elsőfokú unokatestvére is volt - AGy).
A legfiatalabb Scholtz gyerek, Oszkár ("Bóbis") 1879.VI.25-én, szintén Budán született. Őt is az édesapja keresztelte. A "mindenkori" keresztapa, Sztehlo Kornél mellett keresztszülőkként ebben az esetben a Sztehlo-nagyszülők szerepelnek az anyakönyvben: Sztehlo András magánzó (!) és neje.
A Scholtz-család is érdekes példája annak, hogy a felvidéki cipszerek (szemben az erdélyi szászokkal) a XIX. század folyamán milyen könnyen elmagyarosodtak, és beilleszkedtek a magyar társadalomba, főleg ha szellemi foglalkozást űztek. Scholtz Gusztáv német anyanyelvű szülei dacára egyformán bírta a német és a magyar nyelvet. Az Ő vári szolgálata idejére esett 1895-ben a Dísz-téri templom bontása, és a Bécsikapu-téri új templom felszentelése. A régitől még német prédikációval búcsúzott (lásd Koren Emil: "A budavári két templom", 1990), de számtalan ünnepi igehirdetés és beszéd ránk maradt kézirata magyarul keletkezett.
Nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni, hiszen Koren Emil említett két munkája nálam sokkal hivatottabb tollal örökítette meg Scholtz Gusztáv majdnem félévszázados vári működését, 12 éves püspöki szereplését, és az evangélikus egyházban és a közéletben betöltött szerepét (hivatalból tagja volt a felsőháznak is). Ugyancsak fölösleges lenne Kornél bácsi és Édesanyám visszaemlékezéseiben, valamint a gödi "őstörténetben" leírt családi eseményeket újból megemlíteni. Ezért azokat inkább csak kiegészítem néhány érdekesnek ítélt momentummal.
Scholtz Gusztáv közvetlen elődje a bányakerületi püspöki székben Bachát Dániel volt, aki azonban csak rövid ideig (1905.X.4 - 1906.IV.13) töltötte be ezt a pozíciót, mert fél év múlva meghalt. Az ő elődje a híres Sárkány Sámuel volt, aki 82 éves korában, 1904/05 folyamán ment nyugdíjba. Sárkány Sámuel püspök és Sárkány Aurélia elsőfokú unokatestvérek voltak a Kempelen-féle családfa szerint. Származásuk 1426-ig (!) vezethető vissza. Scholtz Gusztávot 1906.IX.19-én iktatták be Bachát és Sárkány örökébe. Ennek előzményei között is van egy érdekes családi vonatkozás. Őt egy Szeberényivel szemben (aki "pánszláv" érzelmű lett volna?) választották meg. Nem célom a kiterjedt Szeberényi családfát felkutatni, ezért csak a tényekre szorítkozom.
Volt egy Szeberényi Lajos Zsigmond (1859-1941) nevű békéscsabai lelkész, aki 1890. után lelkészi, 1907. után pedig igazgató-lelkészi állást töltött be. Ő lehetett Scholtz Gusztáv "ellenfele". Alighanem az ő fia volt Szeberényi Gusztáv (igen, 1890-1941. - AGy), Édesapámnak 7 évig osztálytársa. Hetedikes korában 5 (!) tárgyból megbuktatták (az igazgató lelkész fiát az evangélikus gimnáziumban !), így nem érettségiztek együtt. Később ő is csabai lelkész lett, engem is ő keresztelt. Sztehlo József (1828-1897) glozsáni lelkésznek és Mokry Jozefinnek négy lánya volt. Egyikük, Irén volt (alighanem az előbb említett) Szeberényi Lajos (vagy János?) csabai esperes (?) felesége. Úgy néz ki, mintha Scholtz Gusztáv felesége (Sztehlo Arabella) és Szeberényi Lajos Zsigmond (első) felesége (Sztehlo Irén) elsőfokú unokatestvérek lettek volna ! (Igen: Szeberényi Lajos Zsigmond első felesége, Sztehlo Irén, és Scholtz Gusztáv felesége, Sztehlo Arabella elsőfokú unokatestvérek voltak - AGy).
Scholtz Gusztáv egyik segédlelkésze Hüttl Ármin volt: Nekem 8 éven át hittanárom a Werbőczyben. Az ő nevezetes mondása volt egy finom gödi ebéd után, ahová meg volt híva: "Legjobb a víz" - ami a gödi (akkori) forrásvízre igaz is volt. Családi hagyomány szerint pályázott volna Scholtz Margit kezére, eredmény nélkül.
Kornél bácsi életpályájáról a gödi emlékek között már beszámoltam.
Margit nénit nem ismertem, de képei, akvarelljei, festményei, festett bútorai ma is őrzik emlékét. 1905-ben nevezték ki a Deák-téri evangélikus iskolába rajztanárnőnek. Haláláról dr.Varsányi Mátyás versben emlékezett meg a Deák-téri polgári leányiskola "Eperjesi Scholtz Margit alap"-ja javára rendezett estélyen.
Varsányi Mátyás és Hüttl Ármin riválisai voltak egymásnak, és végül is az előbbi került a Várba lelkésznek. Mindketten az ostrom alatt vesztették életüket, előbbi akkor már nyugdíjban volt.
4. Sztehlo Andrásék hamvai is átkerültek Scholtz Gusztáv sírjába
Scholtz Gusztáv először feleségét vesztette el 1915-ben, majd Margit lányát 1917-ben, vészes vérszegénységben. Nyilván ezek a csapások is hozzájárultak megfáradásához, és 1918-ban nyugdíjba ment. Utóda a püspöki székben Raffay Sándor, a vári egyházban Varsányi lett. Scholtz Gusztáv erős agy-érelmeszesedés következtében 1925-ben hunyt el, özvegy Asztalos Istvánnéval egy esztendőben. Kortársak voltak: A "Vaskancellár" négy évvel volt idősebb a püspöknél.
Az "eperjesi" nemesi előnév története az, hogy Scholtz Gusztáv évekig nyomozott annak a hagyománynak az eredete után, hogy tudniillik szülei elszegényedett nemesemberek lettek volna. A nyomozás nem vezetett eredményre. Végül is a király, 1914. aug. 10-én kelt hivatalos értesítése szerint, július 19-én Bad Ischlben kelt legfelsőbb elhatározásával érdemei elismeréséül a magyar nemességet "eperjesi" előnévvel díjmentesen adományozta. Az ezzel járó adminisztráció azután még fél évet vett igénybe.
Nagyanyám, Scholtz Gabriella 1900. szeptemberben jegyezte el magát a szintén eperjesi előnevet használó Tóth Miklóssal. Írásos nyoma ennek sincs, de a Wargha-életrajzban említett Tóth Elek használta az "eperjesy" előnevet, bár az ifjabb dr.Tóth Andrásnál levő nemesi kutyabőrön nem szerepel.
Mind a Wargha, mind az Asztalos, mind a Scholtz (és Tóth) család történetéből látszik, hogy a századforduló (1900) idején a középosztály-beli családok igyekeztek nemesi származásukat igazolni, annak ellenére, hogy akkor ez már (azt hiszem) semmi előnnyel sem járt.
Említésre méltó, hogy mind a két sógor: Tóth Miklós, a nagyapám és Scholtz Oszkár jelentős szerepet játszott a protestáns közéletben. A Keresztyén Ifjúsági Egyesületnek (KIE) nagyapám országos elnöke, míg Oszi bácsi a KIE evangélikus ágának volt elnöke. Alsógödön az előbbi a református egyház főgondnoka, míg az utóbbi az ottani evangélikus egyház felügyelője volt. Oszi bácsi amellett, hogy a pesti egyház tanácsosa volt, a bányai kerület főjegyzői tisztét is betöltötte. Ránk maradt egy 1944-ben kiadott könyvecskéje bibliai tárgyú történetekkel, "Leomlott válaszfalak" címmel. Egy 1935.IV.29-én tartott egyházi előadás hallgatóságában egymás mellett ül az első sorban a két házaspár. Nagyapámat 1932-ben választották meg a budahegyvidéki református egyház gondnokává.
A (z alsó) gödi evangélikus egyház 1917-ben alakult, tehát még Scholtz Gusztáv püspöksége idején. A hivatalos körpecsét dátuma 1923, tehát még Scholtz Gusztáv életében keletkezett.
Az 1937-ben elhunyt Tóth Miklós, és 1964-ben elhunyt felesége hamvai az alsógödi (déli) temetőben nyugszanak, míg az ostrom idején elhunyt Scholtz Oszkár és felesége (+1968) hamvai a Farkasréti temető Bürök utca felőli szélén, Vilma néni anyja, Pfeiffer Zsuzska néni (Ittzés Zsigmondné) sírjában vannak eltemetve.
Amikor 1915-ben Scholtz Gusztávné (Sztehlo Arabella) meghalt, édesanyja, özvegy Sztehlo Andrásné (Sárkány Aurélia) még élt, és négy év múlva, 1919-ben, 93 éves korában hunyt el. Erre vonatkozólag semmi adatot sem találtam, annak ellenére, hogy nagyon sok Sárkány-fénykép maradt ránk. Volt neki egy Sárkány Samu nevű fivére is, de erről a kiterjedt családról többet nem tudok.
6. Középen Sztehlo Kornél és Irén méla unalomban
Van egy érdekes fényképünk: Ezen négy rokon látható. Középen ül Sztehlo Kornél és húga, Sztehlo Irén, a ma is meglevő léces padok egyikén, valószínűleg Gödön, méla unalomban. Sztehlo Kornél a most barnára festett, fehér öntöttvas lábú asztal lapjára könyököl, és annak politúrozott, fényes felületén remekül tükröződik fehér ing-mandzsettája.
Megemlítek még egy rokoni-ismeretségi kapcsolatot, amelyik részben a Scholtz-családdal is összefügg. Amikor az I. világháború előtt Pfeiffer Miklós bátyám egy ideig Scholtz Oszkáréknál lakott, már akkor említést tett leveleiben arról, hogy Oszi bácsi sokat jár Gödre kertészkedni. Később, 1923-ban, már végzett orvosként egy ideig nálunk lakott a Ráth György utcában, majd az Alkotás u. 18. sz. alá költözött, Horváth Árpádékhoz. Ezen a helyen ma a Shell benzinkút áll. Horváth Árpád bácsi felesége, Mokry Jolán, nagyanyámnak Sztehlo-Hajnóczy ágon harmadfokú unokatestvére volt. Horváthék voltak az én tragikus módon Irakban meghalt barátom, Horváth Iván nagyszülei. Ebben a lakásban volt az a hosszú előszoba, melynek végén levő WC ajtónak szokott Iván nekirohanni, ha nagyapja ott volt...
2 db budai "hívány"
Búcsú a régi templomtól 1895. március (német prédikáció)
Templomavatási beszéd 1895. október *
25 éves lelkészi jubileum 1898.
Püspöki székfoglaló; emlékfüzet
Híradás a püspökválasztásról (Magyarország, Vasárnapi Újság)
Előadás Mária Dorottyáról *
Lelkészavató prédikáció
Főrendiházi beszéd
8 db újságcikk a temetésről
Nyílt levél Scholtz Gusztávhoz: felvidéki híradó
Polemizálások Bogisich Mihály préposttal
Scholtz Gusztáv alapítvány
Nyugdíj-ügy
Tb. elnökké választás
eperjesi Scholtz Gusztáv nemesi oklevele
1994. október 10. Dr.Asztalos Péter
Kiegészítések: 1995.nov.13. és 1995.IX.22.